Bibarcfalvi Simon család családtörténete

 

 

 

 

 

Összeállította:Vass Béla

Bodok, 1963. január 12.

Kiegészítette és javította Simon László

Sülysáp, 2021.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Pálmay szerint az egyik legrégebbi székely nemes család.

Az etnográfiai lexikon 2134. oldalán találjuk meg először a Simon családokat. II. Endre magyarok királya idejében az udvarnál 3 Simon család szerepel. 2 részt vesz Gertrud elpusztításában, a harmadik elmenekül a királyi udvarból. Az elmenekült Simonok két részre szakadnak. Az egyik ága a Kacsics nemzetséghez húzódik, a másik ága Mezőtelekdre a székely Arghiz nemzetség Simon ágához kapcsolódik be és birtokigénnyel is rendelkezik (1234).

 

A mezőtelegdi székelyek lassan kelet felé húzódnak és a meglévő, illetve birtokukban levő földeket és beltelkeket egymás között felosztják. A beltelkeket kapók maradnak Mezőtelegden, a többiek elhúzódnak kelet felé és a letelepedési hódításukat Telekhelynek nevezték, míg nem az átjöttek szervezetüket az akkori szokások szerint megtették. És mivel az udvar székeket alapított így azt a területet és központját Udvarhelynek nevezték el. Ez a mai Udvarhely megye. Mivel a nemzetség ispánja, bírója és a vezetői udvartartása ott székelt, a régi Telephely nevet Udvarhely névre cserélték fel.

 

A Kacsics nemzetséghez vonult Simonok északra telepedtek le, de akik a királyi udvarba vonultak, azoknak sorsát látjuk Bánk bán operájában. Telephely Udvarhellyé átalakulásának pontos ideje és kialakulása nem határozható meg. A  Székely Oklevéltár első kötete is csak általánosságban és körülbelüli időket jelöl meg. Azonban a Székely Oklevéltárban már 1350-ben mint Udvarhely szerepel és fel is sorolja az akkori vezetőket.

 

1314 ben Simon unokái belsőséget kapnak Székely Oklevéltár 8. oldal szerint, míg ennek unokája Kolozsváron kap belsőséget (Székely Oklevéltár 29. Oldal). A Simonok Udvarhelyen kisebb-nagyobb hivatalokat kapnak, így 1496-ban ökörsütők is voltak. Ez a királyi udvarnak vagy eraris alapot szolgáló ökrök bélyegzővel való lesütése (Szádeczky: A Székelyföld története 93. oldal).

 

Simon Pál széki ispán heves összeütközésbe kerül Marosszékkel a határmegállapításoknál (Székely Oklevéltár 4. Kötet). Simon Pál ispánsága idején Bardóc fiúszékkel is pereskedés üt ki, egyik testvérét Bardócszékre viszik át és Bibarcfalván foglal birtokot. 1606-ban Bocskaitól nemesi oklevelet kapnak Bibarcfalván és felesküsznek Bocskaira, a rájuk eső eráris járandóságot (katonai szolgálatot és adót) vállalják.

 

A bibarcfalvi Simon ág csakhamar három részre szakad. Az egyik Sepsiszéki Bikfalvalva községében telepszik meg Illetve kap birtokot, a másik meg szintén Sepsiszék Kökös községébe jut. Bibarcfalvi Simon János a Kancellária hiteles jegyzője, tolmács és literátus, a kor híres jogásza. Testvérei Miklós György és János részt vesznek 1604-ben a nagykereki csatában, ahol Bocskai seregei szétverik Belgioioso osztrák tábornok seregét és ezzel Erdély történelmében forduló következik be. Ezen tettükért kapták a nemességet.

 

A Simon család 1606 január 2-án kap nemeslevelet Kassán Bocskaitól. A megnevezett adományozott „Simon-Literáti de Bibarczfalva János gy:Miklós t:György,János”.

  Levéltári jegyzet F 139 - Cista diplomatica - I jelzetű productionalisok - 8. Hunyad megye - N°. 225. Azonosító HU MNL OL A 130 - Illésy - 1s – 0597.

 

https://archives.hungaricana.hu/hu/libriregii/hu_mnl_ol_a130_illesy_1s_0597/?list=eyJxdWVyeSI6ICJiaWJhcmN6ZmFsdmEifQ

 

 1963-ban ez még Simon Samunál volt Bikfalván.

 

 Györgynek két fia volt: György és Mihály. György maradt Bibarcfalván, Mihály Bikfalvára ment. Jánosnak is két fia volt, ezek is igényt tartottak a birtokra. Hosszas küzdelem árán kaptak részt Bikfalván a birtokból, de nemesi kötelezettségeiknek nem tudtak eleget tenni és igyekeztek szabadulni a nemességtől. Így János fiai rejtőzködni próbáltak.

István nagybátja szolgálatában húzódott meg, míg a másik, Dénes, a Mikó grófoknál húzódott meg.

A Kökösbe telepedett fiúknak nem lett utóduk, itt már nem él senki a Simonokból.

Dénes Hídvégen alapított családot. Négy gyereke volt. Egy fia András. Bikfalván György utód nélkül halt meg, Mihálynak két fia volt: Gáspár és János. Gáspár Bibarcfalván, János Bikfalván telepedett le. Gáspárnak is két fia volt: Péter és István. István fia 10 éves korában meghalt. Gáspár fia Péter 1765-ben áll be az első ezredbe katonának és kapitányi rangig viszi.  Péter fiai Tamás és László. László fia Gábor. Gábor fia Ádám, felesége feltorjai Kozma Julianna. I. Ferenc császár ezüst érdemkereszttel tüntette ki, mert 1823-ban a katonai nevelőintézet javára 1000 forintot adományozott. Ádámnak a fia Gábor, Felsőcsernátonon református pap volt. 1831-ben újra kéri a nemesség validálását az egész család számára, ugyanis Dénes leszármazottai időközben lemondtak a nemességről.

 

Úgy Bibarcfalván mint Bikfalván kezdett a családi birtok fogyni és a család gazdasági helyzete egyre romlott.

 

1765 után többször hívtak be egyeseket hol lovas, hol gyalogos katonának (pixidárius vagy primipilus jogokkal), ami nagyon költséges volt, ugyanis a katonáknak saját magukat kellett fenntartaniuk. A validálás megtörtént, ami újabb terhet rótt a családra (Marosvásárhelyi Tábla döntése, 1832 április).

 

Dénes András fia ellentétbe kerül Hídvégen Nemes János gróffal, aki az erősdi erdőszélen rá is lőtt. A vita alapjául az szolgált, hogy Nemes gróf két kocsisát és két szövőasszonyát elcsalta a Mikó grófok szolgálatába. A két gróf ellenséges viszonyban állt egymással.

Mikó gróf később elbocsájtja Andrást a szolgálatából, de unokáját Bodokon alkalmazza. Ő szintén András, de Simó néven bejegyezve, hogy gróf Nemes üldöztetésétől megszabaduljon. Bodokon telepszik meg, később a Mikó grófok udvarbírója, majd kasznárja lesz.

 

Hídvégről Andrást elvitték a második határőr ezredbe katonának, majd Bikfalváról István fiát és nyolc évig szolgált Pardubitzban. A Bodokra kerültek közül mindet besorozták vagy a határőr ezredbe, vagy a császári hadseregbe.

Így Bodokról Károly Semiszliben (Przemysl) szolgált 5 évet.

 

A bodokiak és hídvégiek a Nemes grófok bosszújától tartottak, rossz véleménnyel voltak a grófról és családjáról. Bodokon a Simonok mint szabad székelyek élnek tovább, Hídvégen a család kihalt.

1848-ban Gábor Felsőcsernátonon megpróbálja összefogni a családot, a bikfalviak mégis külön maradnak, nemességükre hivatkozva, míg a többiek mint székely szabad katonák szerepelnek. Gábor felesége lisznyói Barabás Erzsébet ( a lisznyói Barabások primor székelyek voltak), elutasítja úgy a bikfalvi székely katonákat mint a bodoki ágat.

 

1848 után Bodokon Mikó György úrfi által szervezett templomfelújítás és átalakítás után a Simonok a padok használatánál külön helyet kapnak.

Bikfalván 1882-ben Sámuel Ferenc Józseftől  Koronás Ezüst Érdemkeresztet kapott. Felesége maksai Jakab Emília. Gyermekei Gábor (1872) adótiszt Facseten. Ádám (1877).

A katonaágból származott Simon György adótiszt és András református lelkész.

 

Kisvártatva Bikfalván lisznyói Barabás Erzsébetnek sikerült megosztani a családot. Ő már lenézte a pixidárius és primipilus katona családokat, rangosabbnak tartotta a maga és férje családját.

 

Bikfalváról Ferenc részt vett az 1859-60-as Garibaldi-féle szabadságharcban. Többet nem sikerült róla megtudni, mint annyit, hogy katonaszékely volt.

 

Az 1960-as években a három székely Simon család: a nemes lovas katonák (primipilusok), gyalogos nemes székely katonák (pixidáriusok) még ismerték eredetüket.

 

Bibarcfalván a birtok már teljesen feloszlott, senki nem él a Simonok közül.

 

Bodokon erősödött meg a család. A bikfalvi ágat nem dolgozza fel ez a dolgozat családi kapcsolataik szerint, csak a bodokiakat. Ők ugyanabból az ágból származnak.

 

A szomszédos egyéb települések (Oltszem) Simon családjai más törzsből erednek, velük nincs vér szerinti kapcsolat.

Bár az 1800-as évek elején Bodokra került Simonok a Mikó grófok szolgálatában álltak, nem mindenben támogatták azok törekvéseit. Így például a hercspataki összetűzésben a gróf udvari prefektusa által tervezett kilencközség legelőjének elfoglalási kísérleténél Gál Domokos prefektust nem támogatták, de az 1872-es birtokfoglalási perben is a Mikók ellen foglaltak állást, amely pert a Mikók a szebeni bíróságon el is veszítettek. A határ tagosításánál ugyancsak a Mikók érdekei ellen, a közösség érdekei mellett szálltak síkra a tagosítási osztály megállapításánál, éppúgy, mint az erdők arányosításánál.

 

 

A bodoki ág leszármazottai:

Hídvégről 1816-ban került Bodokra András. Felesége Szabó Róza.

Ifjabb Simon Andrásnak is ellensége Nemes gróf. Simónak nevezi magát, de a csalás csakhamar kiderül. Ennek folyományaként a katonai kötelezettségét is teljesíteni kell.

Három fia közül egy marad Bodokon.

 

Először Simon János 1780 körül-1844 felesége zaláni(?) Szabó Anna 1771 körül-1853. Egy fiuk és két lányuk született. A fia Simon József 1815-1894, ennek felesége Bartók Julianna 1821-1895. 1844 február 29-én házasodtak. Hét gyermekük született:

 

 

1, György, 1854. felesége Nagy Amália földműves. Gyermekeik:

 + György  1892 +                 Anna 1890                  Zoltán             Anna 1890

            Rákosi Józsefné banktisztviselő                    tanár    BP                   Farkas Györgyné

                        László, mérnök                                                       református pap Kovászna

 

2, Mihály, kb 1860. felesége Szász Róza. Gyermekei:

Béla Gyermekei Mária, Margit.                     Emma Balatonföldvár.

Más forrás szerint nem Emma, hanem  Julianna+                 Róza.

 

3, Gábor, felesége Szabó Róza. Gyermekei:

Károly+                      Lajos+             Gábor+                                   István, Bodok

                                                                                              Ödön, Irma, Róza, Ilona

 

4, Ferenc, tanító Zalánban. Felesége Steiß Franziska Később újra férjhez ment. Az ágat a dolgozat végén részletesen tárgyalom.

Gyermekei:

Ferenc, tanító Bodokon,  felesége Somek Anna,              Erzsébet                     Anna

Ferenc gyerekei:

Ferenc                Vince                      László            Anna              Mária             Miklós              Erzsébet

 

5, Julianna, Farkas Károlyné, Bodokon tanító. Gyermekei:

Károly             Juliánna                       Aladár             Irma                Emma

Zágon, tanító              Oltszem, tanító           Bodok, tanító tanító   S.szentgyörgy

                                                                                                                                 tanító

                                    Vitályos Gáborné                              Patakfalvi Izsákné      Kiss Dénesné

 

6, Imre 1856 Tanító Zágon. Felesége Nagy Emma. Gyermekei

Emma 1888                                                                                       István 1890

Férje Tőkés József, református esperes 1884                        Sepsiszentgyörgy, jegyző

Gyernekei: Éva tanító, János 1917, törvényszéki bíró Marosvásárhely, István (Dr.) 1916, püspöki titkár, Kolozsvár, később teológiatanár. 2 lánya Anna és Eszter orvos, Erzsébet tanár, Zsolt tanár, László püspök.

István gyermeke Csaba, mérnök.

 

7 Ráchel. Férje Ferenc Gábor Gyermekei:

Ferenc+     Mihály      György          Ferenc Gizella Bedő Béniné +          

Ferenc Emma Kákai Józsefné, Albis

 

Másodszor Simon József (1866- 1934), felesége Bedő Lídia (1874-1958). Gyermekei:

Ilka 1892-1892

Etelka 1893-1895

József 1896-1897

Anna 1907-1908

 

1, Etelka 1898-1978. Férje Kósa Dénes. 1944-ben hősi halált halt. Gyermekei

Béla 1926                                           Sándor 1929

 

2, József 1899-1970. Felesége Bagoly Róza .Gyermeke

Margit 1926, férje Antal Péter Tsz kovács

 

3, Imre 1901 március 18, református pap. Gyermekei

Alpár                                                  Gyöngyvér

Tanár                                                  Férje Fazekas Sándor, technikus

 

4, Sándor 1902. Hősi halált halt 1944-ben. Gyermekei

Sándor, felesége Henter Irma                                   Lehel

Vasutas                                                          vasutas

Gyermeke: Lehel

Csilla                                                  Kinga Férje Cseh Imre

                                                           Apolka     Szabolcs

 

5, Ferenc 1904-1958. Tanár. Felesége Fábián Anna, Petrozsnyény. Tanító. Gyermekei:

Éva. Férje Nagy Gábor. Tanár                                  Márta              Ildikó, egy. Hallg.

 

6,  Anna 1908. október 16. tanítónő. Férje Nemes Dénes. Unitárius Papnő, Kálnok. Gyermekei:

Márta 1943, könyvelő                                   Csaba 1945, mérnök

 

7, Emma, 1911. április 26.  tanítónő. Kövend, Kolozs megye, Tordatúr

 

8, Gábor 1913. 01.01. Felesége Henter Berta. Gyermekei

Gábor technikus 1939                        Irma kollektivista                   József 1944 kollektivista

 

9, Béla  1914-1981. Tata. Felesége Hencsey Irma. Őket a dolgozat végén részletesen tárgyalom. Gyermekei

Ildikó                          Emőke            Attila               Csilla               Csaba

 

10, Irma. 1918. augusztus 7. Férje Achiri András Vasúti tiszt. Gyermeke Lídia, ennek férje Gábor Joan

Ezek közül Bodokon lakik: 1,2,4,7,8 szám alatt lévők.

 

A harmadik???

 

Más adat szerint Bartók Julianna (1821k-1895) férje Simon József (1815-1894) szülei  Simon Ferenc és Ferencz Karolina. A harmadik fiú Simon János. Felesége Nagy Anna. Albisban, Kézdi rajonban telepedett meg, lánya Julianna.

 

 

 

 

 

 

 

Felhasznált forrásmunkák:

 

Etnográfiai lexikon 2134. oldal

Székely Oklevéltár I. és IV kötet 8. old

Pálmay: Háromszék vármegye nemes családai. 1901, p.390. Képe az oldal végén található.

Rugonfalvi Kiss István: A nemes székely nemzet képe. 3. kötet 268 oldal: Simon Ferenc. Képe az oldal végén található.

Dr. Vass Miklós tanár kir. okl. gyűjt.

Szádeszky Lajos: Székelyföld története

Jancsó Benedek: Erdély története

Imreh István: Majorsági gazdálkodás

Illésy gyűjtemény s-1597

Vass Béla: Bodok község monográfiája

Udvarhelyi oklevéltár

Simon Sámuel: nemesi oklevél Bocskaitól

Simon Csilla és Simon Andrea szíves közlése alapján 2021.

Böjthe Ödön. Hunyadmegye sztrigymelléki részének és nemes családainak története, tekintettel a birtokviszoyokra. 1891, Budapest. 9. kötet 260. oldal. Képe az oldal végén található.

Családi nyilvántartások

Janitsek Jenő: Bardócszék hely-és családnevei 1993.

 

 

 

 

 

 

 

 

A család egyéb említései:

A HÁROMSZÉKI KILENC FALU KÖZÖS ERDEJÉNEK TÖRVÉNYE, 1713

SIMON Ferenc az 1713­as homagiális lajstrom szerint első volt a bodoki lófők között.142 Úgy tűnik, a 17. század vé­gén két Simon Ferenc élt Bodokon: 1679. Simon Ferenc nemes; 1690. Simon Ferenc libertinus, lófő; 1693. Simon Ferenc liberti-nus, lófő (dohanyos 7); 1701. Simon Ferenc számadó.143 Miklós István jószága valószínűleg a néhai Simon Ferenc nemes jószága szomszédságában feküdt. Bodokon 1821­ben is éltek a Simon család tagjai.14

 

Nagy Iván: Magyarország családai 10. kötete szerint

„Közűlök 1847-ben János Hunyad vármegye főjegyzője, Ferencz ügyvéd ugyan ott és ugyan akkor. Fia József.”

https://www.sznm.ro/acta2010/235_276_coroi.pdf

 

 

 

 

 

 

A Budapestre és Tatára is származott ág, Simon József (1866) után

 

 

9, Simon Béla 14-en voltak testvérek. Tízen nőttek fel.

 

Béla került egyedül Magyarországra, a többiek Erdélyben maradtak.  5 gyereke született. Sorrendben így: Ildikó, Emőke, Attila, Csilla és Csaba.

 

 

 Közülük már csak Csilla és Emőke néni élnek. Ildi néninek 3 gyereke született. Szegvári Ildikó (4 gyereke van:Hasenfratz-Szegvari Júlia, Hasenfratz Mátyás, Rigó Márton (van 1 gyerek:Rigó Bendegúz) és Rigó Anna) , Szegvári Emese (Szőnyegné) (3 gyereke van:Szőnyeg (Szegvári) Eszter (1 gyereke van: Hermész Sámuel), Szőnyeg Boglárka és Szőnyeg Bence) és Szegvári Tamás. Emőke néninek 2 gyereke született. Szabó Tünde (2 gyereke van:Gérecz Gergő (1 gyereke van: Gérecz Boglárka) és Gérecz Gina) és Szabó Emőke (2 gyereke van: Balázs és Zsófia . Csillának nincs gyereke. Attilának 2 gyereke született: Simon Béla (2 gyereke van: Simon Petra és Simon Adorján) és Simon Enikő (1 gyere van:Guest Finley Attila) Csabának 2 gyereke született: Simon Kinga (1 gyereke van:Molnár Ábel) és Simon Andrea

 

 

 

 

 

A mi águnk Simon Ferenc után:

 

 

 

4, Ferenc, 1852 november 6-1884 június 22, tanító Zalánban. Felesége Steiß Franziska tanító. 1857 április 13, Tenke. Szász családból. Később újra férjhez ment. Az új férje Apor, egy közös gyerek volt, Flóra.

Gyermekei: Ferenc, 1879 október 3-1951 január 18,  felesége Somek Anna 1882 július 22-1964 január 10, Károlyváros-Putnok. A család Böltenből, a Szudétavidékről származik, egy generáció óta, körülbelül 1870 óta lakik Horvátországban születése idején. Apja cs. és kir. katonai állatorvos, Franz Somek. Testvérei Erzsébet, Blanka- postai tisztviselő, Margit, Flóra. A családról bővebben: https://www.kafotka.net/fotogost/karlovac-nekad-kroz-objektiv-obitelji-somek

 

Ferenc Gyermekei:

 

1, Ferenc 1907. október 26. - 1985. január 16.      

 

2, Vince, Felesége 1909. január 30.- 1998. március 24, felesége  Stefanie Fegerl, 1922. június 9. -2005 május 7.

Gyermekei     

    1, Günther 1941 Linz-2013 június 25, Felesége Gertraud Sweyda 1940. március 22,  gyermeke Helmut 1965. december 16, felesége Sandra 1966. október 1.

    Gyermekük Roman 1998. június 13.

 

És

 

    Alfred 1963. december 24. felesége Petra. 1967. június 27.

    Gyermekük Alexander 2001. július 13. és Christopher 2003. augusztus 22.

 

 

2, Silvia 1943. augusztus 12. -2009. november 15, Férje Helmut Stallinger 1940. április 7-2012. augusztus 18.

 

3, Kurt 1960. október 30. Felesége Ulrike Ingelsböck 1971. december 11.

2 gyerek az első házasságból Karinnal:

 

1, Siegfried: 1981. március 27., felesége Kim Fischer 1988. június 30.

    Gyermekei: Marco 2001. augusztus 8. az első házasságból

    2 Gyermeke a jelenlegi házasságból: Minel 2014. március 14, Mara 2017. március 23.

 

 

2, Stefan 1992. november 17.

 

 

3, László 1910. december 26. +2002. június 19.  felesége László Éva 1933. június 11. - 2021. szeptember 23. Házasságkötés 1969. december 28, Tiszaújlak. 

Gyermeke László 1972. január 20. Felesége Sarosácz Mira 1970. július 20.

            András 2010. október 18.

 

4, Anna 1912. szeptember 15.     Mária (Gyöngyös), Rezső (Eger)

 

5, Mária 1914. augusztus 1, Férje Dr lehontai és rákói Lehóczky Mátyás. Gyermekei Mária 1942, Férje Szelekovszky Ernő megh. 2021.február 19. Gyermekei: Hajduné Sz. Rita 1967 férje Hajdu László gyermeke: Hajdu Szonja 1988. 06 30 370 6923. 1031 Bp Nánási út 2/C és Kelemenné Szelekovszky. Beáta 1969. június 15. férje Kelemen Gábor Leányfalu Hunyadi Mátyás út 10. Gyermekei: K. Lili 1983, K. Márton 1987 Telefon 06 70 771 43 63

 Lehóczky István 1944, Felesége Szöőr Judit

 

6, Miklós 1916. május 11.-2007. június 25. orvos. https://hu.wikipedia.org/wiki/Simon_Miklós_(orvos)    Gyerekei:  Miklós, Zsuzsa 1950 január 29

7, Erzsébet 1922. december 4.    Mária 1954. április 13. Férje Papp István 1950. szeptember 15.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

    A címer 

 

                     

                                                                   cimer.JPG                      

                            Tatán                                                           Bodokon                                      Sülysápon                                                   Eidenbergben 

 

A Pálmay-féle Háromszék vármegye nemes családai illusztrációja alapján. A leírás alapján a kard jobb kézben van. Így a kép alapján készített összes reprodukció rossz,

ugyanis a könyvben bal kézben van a kard. A könyvben csak a mi címerünket sikerült elrontani.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Képgaléria

 

 

 

 

               10623630_771679626208962_7279201371228037915_o.jpg    10628696_771680322875559_4223281302758153694_o.jpg          10548674_771680506208874_7625870075694584352_o.jpg        10514301_771677569542501_7679551923145422293_o.jpg       

Simon Ferenc síremléke Zalánban                        Somek Anna                                Steiss Franziska.Vince és Ferenc.      Annuska néni és Laci              László 1944

                

 

                                      

20-as évek. A legkisebb Miklós.      Marcsu néni és Laci             Ferenc                                         Somek Család                                   Feri bácsi (jobb oldalon)

 

                                                                      

Somek Anna nagymama                           Steiss dédmama, Erzsi néni, Blanka néni                            vitézi oklevél                                    Miklós bácsi

                                                                          Flóra, Margit

      

                            

Vinci bácsi                      Steffi néni                              Günther                            Silvia                                 Helmut

 

      

  

                                                         

Sigi, Traudi, Kurti, Ulrike, Mira. Középen Kim, Minel, Andris                                                   Traudi, Sebastian, Christofer, Fredi

 

 

 

 

 

 

Családtörténeti kiadványok, hivatkozások

 

 

                                            

A Simon-kúria Bikfalván.   1793.                                          A Pálmay családtörténet                    Böjthe-féle családtörténet                            Rugonfalvi-féle említés 268. oldal

 

 

 

kapcsolatfelvétel

 

 

 Flag Counter