Bibarcfalvi Simon család családtörténete
Összeállította:Vass Béla
Bodok, 1963. január 12.
Kiegészítette és javította Simon László
Sülysáp, 2021.
Pálmay szerint az egyik legrégebbi székely nemes család.
Az etnográfiai lexikon 2134. oldalán találjuk meg először a Simon családokat. II. Endre magyarok királya idejében az udvarnál 3 Simon család szerepel. 2 részt vesz Gertrud elpusztításában, a harmadik elmenekül a királyi udvarból. Az elmenekült Simonok két részre szakadnak. Az egyik ága a Kacsics nemzetséghez húzódik, a másik ága Mezőtelekdre a székely Arghiz nemzetség Simon ágához kapcsolódik be és birtokigénnyel is rendelkezik (1234).
A mezőtelegdi székelyek lassan kelet felé húzódnak és a meglévő, illetve birtokukban levő földeket és beltelkeket egymás között felosztják. A beltelkeket kapók maradnak Mezőtelegden, a többiek elhúzódnak kelet felé és a letelepedési hódításukat Telekhelynek nevezték, míg nem az átjöttek szervezetüket az akkori szokások szerint megtették. És mivel az udvar székeket alapított így azt a területet és központját Udvarhelynek nevezték el. Ez a mai Udvarhely megye. Mivel a nemzetség ispánja, bírója és a vezetői udvartartása ott székelt, a régi Telephely nevet Udvarhely névre cserélték fel.
A Kacsics nemzetséghez vonult Simonok északra telepedtek le, de akik a királyi udvarba vonultak, azoknak sorsát látjuk Bánk bán operájában. Telephely Udvarhellyé átalakulásának pontos ideje és kialakulása nem határozható meg. A Székely Oklevéltár első kötete is csak általánosságban és körülbelüli időket jelöl meg. Azonban a Székely Oklevéltárban már 1350-ben mint Udvarhely szerepel és fel is sorolja az akkori vezetőket.
1314 ben Simon unokái belsőséget kapnak Székely Oklevéltár 8. oldal szerint, míg ennek unokája Kolozsváron kap belsőséget (Székely Oklevéltár 29. Oldal). A Simonok Udvarhelyen kisebb-nagyobb hivatalokat kapnak, így 1496-ban ökörsütők is voltak. Ez a királyi udvarnak vagy eraris alapot szolgáló ökrök bélyegzővel való lesütése (Szádeczky: A Székelyföld története 93. oldal).
Simon Pál széki ispán heves összeütközésbe kerül Marosszékkel a határmegállapításoknál (Székely Oklevéltár 4. Kötet). Simon Pál ispánsága idején Bardóc fiúszékkel is pereskedés üt ki, egyik testvérét Bardócszékre viszik át és Bibarcfalván foglal birtokot. 1606-ban Bocskaitól nemesi oklevelet kapnak Bibarcfalván és felesküsznek Bocskaira, a rájuk eső eráris járandóságot (katonai szolgálatot és adót) vállalják.
A bibarcfalvi Simon ág csakhamar három részre szakad. Az egyik Sepsiszéki Bikfalvalva községében telepszik meg Illetve kap birtokot, a másik meg szintén Sepsiszék Kökös községébe jut. Bibarcfalvi Simon János a Kancellária hiteles jegyzője, tolmács és literátus, a kor híres jogásza. Testvérei Miklós György és János részt vesznek 1604-ben a nagykereki csatában, ahol Bocskai seregei szétverik Belgioioso osztrák tábornok seregét és ezzel Erdély történelmében forduló következik be. Ezen tettükért kapták a nemességet.
A Simon család 1606 január 2-án kap nemeslevelet Kassán Bocskaitól. A megnevezett adományozott „Simon-Literáti de Bibarczfalva János gy:Miklós t:György,János”.
Levéltári jegyzet F 139 - Cista diplomatica - I jelzetű productionalisok - 8. Hunyad megye - N°. 225. Azonosító HU MNL OL A 130 - Illésy - 1s – 0597.
1963-ban ez még Simon Samunál volt Bikfalván.
Györgynek két fia volt: György és Mihály. György maradt Bibarcfalván, Mihály Bikfalvára ment. Jánosnak is két fia volt, ezek is igényt tartottak a birtokra. Hosszas küzdelem árán kaptak részt Bikfalván a birtokból, de nemesi kötelezettségeiknek nem tudtak eleget tenni és igyekeztek szabadulni a nemességtől. Így János fiai rejtőzködni próbáltak.
István nagybátja szolgálatában húzódott meg, míg a másik, Dénes, a Mikó grófoknál húzódott meg.
A Kökösbe telepedett fiúknak nem lett utóduk, itt már nem él senki a Simonokból.
Dénes Hídvégen alapított családot. Négy gyereke volt. Egy fia András. Bikfalván György utód nélkül halt meg, Mihálynak két fia volt: Gáspár és János. Gáspár Bibarcfalván, János Bikfalván telepedett le. Gáspárnak is két fia volt: Péter és István. István fia 10 éves korában meghalt. Gáspár fia Péter 1765-ben áll be az első ezredbe katonának és kapitányi rangig viszi. Péter fiai Tamás és László. László fia Gábor. Gábor fia Ádám, felesége feltorjai Kozma Julianna. I. Ferenc császár ezüst érdemkereszttel tüntette ki, mert 1823-ban a katonai nevelőintézet javára 1000 forintot adományozott. Ádámnak a fia Gábor, Felsőcsernátonon református pap volt. 1831-ben újra kéri a nemesség validálását az egész család számára, ugyanis Dénes leszármazottai időközben lemondtak a nemességről.
Úgy Bibarcfalván mint Bikfalván kezdett a családi birtok fogyni és a család gazdasági helyzete egyre romlott.
1765 után többször hívtak be egyeseket hol lovas, hol gyalogos katonának (pixidárius vagy primipilus jogokkal), ami nagyon költséges volt, ugyanis a katonáknak saját magukat kellett fenntartaniuk. A validálás megtörtént, ami újabb terhet rótt a családra (Marosvásárhelyi Tábla döntése, 1832 április).
Dénes András fia ellentétbe kerül Hídvégen Nemes János gróffal, aki az erősdi erdőszélen rá is lőtt. A vita alapjául az szolgált, hogy Nemes gróf két kocsisát és két szövőasszonyát elcsalta a Mikó grófok szolgálatába. A két gróf ellenséges viszonyban állt egymással.
Mikó gróf később elbocsájtja Andrást a szolgálatából, de unokáját Bodokon alkalmazza. Ő szintén András, de Simó néven bejegyezve, hogy gróf Nemes üldöztetésétől megszabaduljon. Bodokon telepszik meg, később a Mikó grófok udvarbírója, majd kasznárja lesz.
Hídvégről Andrást elvitték a második határőr ezredbe katonának, majd Bikfalváról István fiát és nyolc évig szolgált Pardubitzban. A Bodokra kerültek közül mindet besorozták vagy a határőr ezredbe, vagy a császári hadseregbe.
Így Bodokról Károly Semiszliben (Przemysl) szolgált 5 évet.
A bodokiak és hídvégiek a Nemes grófok bosszújától tartottak, rossz véleménnyel voltak a grófról és családjáról. Bodokon a Simonok mint szabad székelyek élnek tovább, Hídvégen a család kihalt.
1848-ban Gábor Felsőcsernátonon megpróbálja összefogni a családot, a bikfalviak mégis külön maradnak, nemességükre hivatkozva, míg a többiek mint székely szabad katonák szerepelnek. Gábor felesége lisznyói Barabás Erzsébet ( a lisznyói Barabások primor székelyek voltak), elutasítja úgy a bikfalvi székely katonákat mint a bodoki ágat.
1848 után Bodokon Mikó György úrfi által szervezett templomfelújítás és átalakítás után a Simonok a padok használatánál külön helyet kapnak.
Bikfalván 1882-ben Sámuel Ferenc Józseftől Koronás Ezüst Érdemkeresztet kapott. Felesége maksai Jakab Emília. Gyermekei Gábor (1872) adótiszt Facseten. Ádám (1877).
A katonaágból származott Simon György adótiszt és András református lelkész.
Kisvártatva Bikfalván lisznyói Barabás Erzsébetnek sikerült megosztani a családot. Ő már lenézte a pixidárius és primipilus katona családokat, rangosabbnak tartotta a maga és férje családját.
Bikfalváról Ferenc részt vett az 1859-60-as Garibaldi-féle szabadságharcban. Többet nem sikerült róla megtudni, mint annyit, hogy katonaszékely volt.
Az 1960-as években a három székely Simon család: a nemes lovas katonák (primipilusok), gyalogos nemes székely katonák (pixidáriusok) még ismerték eredetüket.
Bibarcfalván a birtok már teljesen feloszlott, senki nem él a Simonok közül.
Bodokon erősödött meg a család. A bikfalvi ágat nem dolgozza fel ez a dolgozat családi kapcsolataik szerint, csak a bodokiakat. Ők ugyanabból az ágból származnak.
A szomszédos egyéb települések (Oltszem) Simon családjai más törzsből erednek, velük nincs vér szerinti kapcsolat.
Bár az 1800-as évek elején Bodokra került Simonok a Mikó grófok szolgálatában álltak, nem mindenben támogatták azok törekvéseit. Így például a hercspataki összetűzésben a gróf udvari prefektusa által tervezett kilencközség legelőjének elfoglalási kísérleténél Gál Domokos prefektust nem támogatták, de az 1872-es birtokfoglalási perben is a Mikók ellen foglaltak állást, amely pert a Mikók a szebeni bíróságon el is veszítettek. A határ tagosításánál ugyancsak a Mikók érdekei ellen, a közösség érdekei mellett szálltak síkra a tagosítási osztály megállapításánál, éppúgy, mint az erdők arányosításánál.
A bodoki ág leszármazottai:
Hídvégről 1816-ban került Bodokra András. Felesége Szabó Róza.
Ifjabb Simon Andrásnak is ellensége Nemes gróf. Simónak nevezi magát, de a csalás csakhamar kiderül. Ennek folyományaként a katonai kötelezettségét is teljesíteni kell.
Három fia közül egy marad Bodokon.
Először Simon János 1780 körül-1844 felesége zaláni(?) Szabó Anna 1771 körül-1853. Egy fiuk és két lányuk született. A fia Simon József 1815-1894, ennek felesége Bartók Julianna 1821-1895. 1844 február 29-én házasodtak. Hét gyermekük született:
1, György, 1854. felesége Nagy Amália földműves. Gyermekeik:
+ György 1892 + Anna 1890 Zoltán Anna 1890
Rákosi Józsefné banktisztviselő tanár BP Farkas Györgyné
László, mérnök református pap Kovászna
2, Mihály, kb 1860. felesége Szász Róza. Gyermekei:
Béla Gyermekei Mária, Margit. Emma Balatonföldvár.
Más forrás szerint nem Emma, hanem Julianna+ Róza.
3, Gábor, felesége Szabó Róza. Gyermekei:
Károly+ Lajos+ Gábor+ István, Bodok
Ödön, Irma, Róza, Ilona
4, Ferenc, tanító Zalánban. Felesége Steiß Franziska Később újra férjhez ment. Az ágat a dolgozat végén részletesen tárgyalom.
Gyermekei:
Ferenc, tanító Bodokon, felesége Somek Anna, Erzsébet Anna
Ferenc gyerekei:
Ferenc Vince László Anna Mária Miklós Erzsébet
5, Julianna, Farkas Károlyné, Bodokon tanító. Gyermekei:
Károly Juliánna Aladár Irma Emma
Zágon, tanító Oltszem, tanító Bodok, tanító tanító S.szentgyörgy
tanító
Vitályos Gáborné Patakfalvi Izsákné Kiss Dénesné
6, Imre 1856 Tanító Zágon. Felesége Nagy Emma. Gyermekei
Emma 1888 István 1890
Férje Tőkés József, református esperes 1884 Sepsiszentgyörgy, jegyző
Gyernekei: Éva tanító, János 1917, törvényszéki bíró Marosvásárhely, István (Dr.) 1916, püspöki titkár, Kolozsvár, később teológiatanár. 2 lánya Anna és Eszter orvos, Erzsébet tanár, Zsolt tanár, László püspök.
István gyermeke Csaba, mérnök.
7 Ráchel. Férje Ferenc Gábor Gyermekei:
Ferenc+ Mihály György Ferenc Gizella Bedő Béniné +
Ferenc Emma Kákai Józsefné, Albis
Másodszor Simon József (1866- 1934), felesége Bedő Lídia (1874-1958). Gyermekei:
Ilka 1892-1892
Etelka 1893-1895
József 1896-1897
Anna 1907-1908
1, Etelka 1898-1978. Férje Kósa Dénes. 1944-ben hősi halált halt. Gyermekei
Béla 1926 Sándor 1929
2, József 1899-1970. Felesége Bagoly Róza .Gyermeke
Margit 1926, férje Antal Péter Tsz kovács
3, Imre 1901 március 18, református pap. Gyermekei
Alpár Gyöngyvér
Tanár Férje Fazekas Sándor, technikus
4, Sándor 1902. Hősi halált halt 1944-ben. Gyermekei
Sándor, felesége Henter Irma Lehel
Vasutas vasutas
Gyermeke: Lehel
Csilla Kinga Férje Cseh Imre
Apolka Szabolcs
5, Ferenc 1904-1958. Tanár. Felesége Fábián Anna, Petrozsnyény. Tanító. Gyermekei:
Éva. Férje Nagy Gábor. Tanár Márta Ildikó, egy. Hallg.
6, Anna 1908. október 16. tanítónő. Férje Nemes Dénes. Unitárius Papnő, Kálnok. Gyermekei:
Márta 1943, könyvelő Csaba 1945, mérnök
7, Emma, 1911. április 26. tanítónő. Kövend, Kolozs megye, Tordatúr
8, Gábor 1913. 01.01. Felesége Henter Berta. Gyermekei
Gábor technikus 1939 Irma kollektivista József 1944 kollektivista
9, Béla 1914-1981. Tata. Felesége Hencsey Irma. Őket a dolgozat végén részletesen tárgyalom. Gyermekei
Ildikó Emőke Attila Csilla Csaba
10, Irma. 1918. augusztus 7. Férje Achiri András Vasúti tiszt. Gyermeke Lídia, ennek férje Gábor Joan
Ezek közül Bodokon lakik: 1,2,4,7,8 szám alatt lévők.
A harmadik???
Más adat szerint Bartók Julianna (1821k-1895) férje Simon József (1815-1894) szülei Simon Ferenc és Ferencz Karolina. A harmadik fiú Simon János. Felesége Nagy Anna. Albisban, Kézdi rajonban telepedett meg, lánya Julianna.
Felhasznált forrásmunkák:
Etnográfiai lexikon 2134. oldal
Székely Oklevéltár I. és IV kötet 8. old
Pálmay: Háromszék vármegye nemes családai. 1901, p.390. Képe az oldal végén található.
Rugonfalvi Kiss István: A nemes székely nemzet képe. 3. kötet 268 oldal: Simon Ferenc. Képe az oldal végén található.
Dr. Vass Miklós tanár kir. okl. gyűjt.
Szádeszky Lajos: Székelyföld története
Jancsó Benedek: Erdély története
Imreh István: Majorsági gazdálkodás
Illésy gyűjtemény s-1597
Vass Béla: Bodok község monográfiája
Udvarhelyi oklevéltár
Simon Sámuel: nemesi oklevél Bocskaitól
Simon Csilla és Simon Andrea szíves közlése alapján 2021.
Böjthe Ödön. Hunyadmegye sztrigymelléki részének és nemes családainak története, tekintettel a birtokviszoyokra. 1891, Budapest. 9. kötet 260. oldal. Képe az oldal végén található.
Családi nyilvántartások
Janitsek Jenő: Bardócszék hely-és családnevei 1993.
A család egyéb említései:
A HÁROMSZÉKI KILENC FALU KÖZÖS ERDEJÉNEK TÖRVÉNYE, 1713
SIMON Ferenc az 1713as homagiális lajstrom szerint első volt a bodoki lófők között.142 Úgy tűnik, a 17. század végén két Simon Ferenc élt Bodokon: 1679. Simon Ferenc nemes; 1690. Simon Ferenc libertinus, lófő; 1693. Simon Ferenc liberti-nus, lófő (dohanyos 7); 1701. Simon Ferenc számadó.143 Miklós István jószága valószínűleg a néhai Simon Ferenc nemes jószága szomszédságában feküdt. Bodokon 1821ben is éltek a Simon család tagjai.14
Nagy Iván: Magyarország családai 10. kötete szerint
„Közűlök 1847-ben János Hunyad vármegye főjegyzője, Ferencz ügyvéd ugyan ott és ugyan akkor. Fia József.”
https://www.sznm.ro/acta2010/235_276_coroi.pdf
A Budapestre és Tatára is származott ág, Simon József (1866) után
9, Simon Béla 14-en voltak testvérek. Tízen nőttek fel.
Béla került egyedül Magyarországra, a többiek Erdélyben maradtak. 5 gyereke született. Sorrendben így: Ildikó, Emőke, Attila, Csilla és Csaba.
Közülük már csak Csilla és Emőke néni élnek. Ildi néninek 3 gyereke született. Szegvári Ildikó (4 gyereke van:Hasenfratz-Szegvari Júlia, Hasenfratz Mátyás, Rigó Márton (van 1 gyerek:Rigó Bendegúz) és Rigó Anna) , Szegvári Emese (Szőnyegné) (3 gyereke van:Szőnyeg (Szegvári) Eszter (1 gyereke van: Hermész Sámuel), Szőnyeg Boglárka és Szőnyeg Bence) és Szegvári Tamás. Emőke néninek 2 gyereke született. Szabó Tünde (2 gyereke van:Gérecz Gergő (1 gyereke van: Gérecz Boglárka) és Gérecz Gina) és Szabó Emőke (2 gyereke van: Balázs és Zsófia . Csillának nincs gyereke. Attilának 2 gyereke született: Simon Béla (2 gyereke van: Simon Petra és Simon Adorján) és Simon Enikő (1 gyere van:Guest Finley Attila) Csabának 2 gyereke született: Simon Kinga (1 gyereke van:Molnár Ábel) és Simon Andrea
A mi águnk Simon Ferenc után:
4, Ferenc, 1852 november 6-1884 június 22, tanító Zalánban. Felesége Steiß Franziska tanító. 1857 április 13, Tenke. Szász családból. Később újra férjhez ment. Az új férje Apor, egy közös gyerek volt, Flóra.
Gyermekei: Ferenc, 1879 október 3-1951 január 18, felesége Somek Anna 1882 július 22-1964 január 10, Károlyváros-Putnok. A család Böltenből, a Szudétavidékről származik, egy generáció óta, körülbelül 1870 óta lakik Horvátországban születése idején. Apja cs. és kir. katonai állatorvos, Franz Somek. Testvérei Erzsébet, Blanka- postai tisztviselő, Margit, Flóra. A családról bővebben: https://www.kafotka.net/fotogost/karlovac-nekad-kroz-objektiv-obitelji-somek
Ferenc Gyermekei:
1, Ferenc 1907. október 26. - 1985. január 16.
2, Vince, Felesége 1909. január 30.- 1998. március 24, felesége Stefanie Fegerl, 1922. június 9. -2005 május 7.
Gyermekei
1, Günther 1941 Linz-2013 június 25, Felesége Gertraud Sweyda 1940. március 22, gyermeke Helmut 1965. december 16, felesége Sandra 1966. október 1.
Gyermekük Roman 1998. június 13.
És
Alfred 1963. december 24. felesége Petra. 1967. június 27.
Gyermekük Alexander 2001. július 13. és Christopher 2003. augusztus 22.
2, Silvia 1943. augusztus 12. -2009. november 15, Férje Helmut Stallinger 1940. április 7-2012. augusztus 18.
3, Kurt 1960. október 30. Felesége Ulrike Ingelsböck 1971. december 11.
2 gyerek az első házasságból Karinnal:
1, Siegfried: 1981. március 27., felesége Kim Fischer 1988. június 30.
Gyermekei: Marco 2001. augusztus 8. az első házasságból
2 Gyermeke a jelenlegi házasságból: Minel 2014. március 14, Mara 2017. március 23.
2, Stefan 1992. november 17.
3, László 1910. december 26. +2002. június 19. felesége László Éva 1933. június 11. - 2021. szeptember 23. Házasságkötés 1969. december 28, Tiszaújlak.
Gyermeke László 1972. január 20. Felesége Sarosácz Mira 1970. július 20.
András 2010. október 18.
4, Anna 1912. szeptember 15. Mária (Gyöngyös), Rezső (Eger)
5, Mária 1914. augusztus 1, Férje Dr lehontai és rákói Lehóczky Mátyás. Gyermekei Mária 1942, Férje Szelekovszky Ernő megh. 2021.február 19. Gyermekei: Hajduné Sz. Rita 1967 férje Hajdu László gyermeke: Hajdu Szonja 1988. 06 30 370 6923. 1031 Bp Nánási út 2/C és Kelemenné Szelekovszky. Beáta 1969. június 15. férje Kelemen Gábor Leányfalu Hunyadi Mátyás út 10. Gyermekei: K. Lili 1983, K. Márton 1987 Telefon 06 70 771 43 63
Lehóczky István 1944, Felesége Szöőr Judit
6, Miklós 1916. május 11.-2007. június 25. orvos. https://hu.wikipedia.org/wiki/Simon_Miklós_(orvos) Gyerekei: Miklós, Zsuzsa 1950 január 29
7, Erzsébet 1922. december 4. Mária 1954. április 13. Férje Papp István 1950. szeptember 15.
A címer
Tatán Bodokon Sülysápon Eidenbergben
A Pálmay-féle Háromszék vármegye nemes családai illusztrációja alapján. A leírás alapján a kard jobb kézben van. Így a kép alapján készített összes reprodukció rossz,
ugyanis a könyvben bal kézben van a kard. A könyvben csak a mi címerünket sikerült elrontani.
Képgaléria
Simon Ferenc síremléke Zalánban Somek Anna Steiss Franziska.Vince és Ferenc. Annuska néni és Laci László 1944
20-as évek. A legkisebb Miklós. Marcsu néni és Laci Ferenc Somek Család Feri bácsi (jobb oldalon)
Somek Anna nagymama Steiss dédmama, Erzsi néni, Blanka néni vitézi oklevél Miklós bácsi
Flóra, Margit
Vinci bácsi Steffi néni Günther Silvia Helmut
Sigi, Traudi, Kurti, Ulrike, Mira. Középen Kim, Minel, Andris Traudi, Sebastian, Christofer, Fredi
Családtörténeti kiadványok, hivatkozások
A Simon-kúria Bikfalván. 1793. A Pálmay családtörténet Böjthe-féle családtörténet Rugonfalvi-féle említés 268. oldal